Sziasztok!
Most örömmel jelentem, hogy nem késtem, valamint az előző kommentekre válaszoltam már.
Mivel most lesz a részben már "valami", ha tetszik iratkozz fel rendszeres olvasónak, vagy esetleg hagyd itt hozzászólás formájában a véleményed. Tényleg örülnék sok kominak.:)
Olvassatok, nyugodtan, befejeztem.:)
Kellemes olvasást!
Bonie ♥
/Molly/
Most örömmel jelentem, hogy nem késtem, valamint az előző kommentekre válaszoltam már.
Mivel most lesz a részben már "valami", ha tetszik iratkozz fel rendszeres olvasónak, vagy esetleg hagyd itt hozzászólás formájában a véleményed. Tényleg örülnék sok kominak.:)
Olvassatok, nyugodtan, befejeztem.:)
Kellemes olvasást!
Bonie ♥
/Molly/
Ma egész nap mosolyogtam, le sem
tagadhattam volna a boldogságomat. Amint kitettem a lábam az ágyból, siettem is
a fürdőbe. Aztán felvettem egy rövid farmert, hozzá egy csillámló fekete
felsőt, az egészet pedig megkoronáztam a kedvenc nyakláncommal és karkötőmmel.
Feltettem az arcomra kevéske sminket, belepattantam a világos magassarkúmba és
késznek nyilvánítottam magam a mai napra. Az órámra néztem, ami fél tizenegyet
mutatott, lassan elindultam lefelé, hisz délig elígérkeztem Samantáékhoz. Miért
is vagyok ennyire feldobva? Hiszen csak egy kerek szám lett az életkorom. Talán
elég ennyi is. Beszálltam az autóba és elhajtottam az ismerős hotel elé.
Kíváncsi voltam miért is hívtak, őszintén kicsit átlátszó, hogy a szülinapom
miatt vagyok most itt. Nem kell nekem semmit adniuk, elég, ha itt vannak nekem.
Végre felértem az ajtajuk elé, már kíváncsian kopogtam be. Pár pillanat után Sam kinyitotta az ajtót és beljebb engedett. Azonnal szembe találtam magamat Daniellel, Colinnal és Nicole-al. Hatalmas sunyi vigyor terült el mindegyikük arcán, én pedig köszöntem nekik. Szinte egyszerre érkeztek a válaszok, aztán Sam is csatlakozott hozzájuk. Majd Daniel kiszaladt egy pillanatra, majd visszatért egy kisebb tortácskával. Csokival bevont, lilás marcipán virággal és tejszínhabbal díszített sütemény láttán összefutott a nyál a számban.
Végre felértem az ajtajuk elé, már kíváncsian kopogtam be. Pár pillanat után Sam kinyitotta az ajtót és beljebb engedett. Azonnal szembe találtam magamat Daniellel, Colinnal és Nicole-al. Hatalmas sunyi vigyor terült el mindegyikük arcán, én pedig köszöntem nekik. Szinte egyszerre érkeztek a válaszok, aztán Sam is csatlakozott hozzájuk. Majd Daniel kiszaladt egy pillanatra, majd visszatért egy kisebb tortácskával. Csokival bevont, lilás marcipán virággal és tejszínhabbal díszített sütemény láttán összefutott a nyál a számban.
-
Boldog szülinapot! – kiabálták mind egyszerre,
én pedig elérzékenyülve köszöngettem meg.
-
Van ám még itt valami. – tette le a tortát az
asztalra Dani, fejét Sam felé biccentve, aztán a tekintettem rá emeltem.
-
Nos igen, van itt még valami. – vigyorgott
sejtelmesen – Ezt mindannyiunktól kapod és persze Jane-től is.
Mindenki engem fürkészett miközben
átnyújtott nekem egy kis becsomagolt ajándékot. Még mindig vigyorogva, boldog
szívvel nyitottam ki a dobozt. Érdeklődve néztem a DVD-t, majd kérdőn néztem a
többiekre.
-
Mi lenne, ha felvágnánk ezt a nagyon jól kinéző
tortát és megnéznénk, hogy mi is van rajta, mert már nagyon érdekel. –
ajánlottam fel, így mindenki belement és Samanta már hozta is a tányérokat és
villákat a konyhából. Colin betette a lejátszóba a kis ajándékom, én pedig
kíváncsian helyet foglaltam a többiek kíséretében a kanapén.
Mindenki a kezében a saját
szeletével meredt a tv képernyőjére, amin megjelent...Megjelentek mindannyian
egy szökőkút előtt, amit azonnal meg is ismertem, hisz az egyik turnéállomásnál
volt. Majd szó szerint ezt mondták:
"Szia
Molly! Szeretnénk ezzel a videóval még boldogabb napot szerezni neked. Valamint
nagyon boldog huszadik szülinapot kívánni!"
Aztán megjelent az első
turnéállomásról egy kis összevágott részlet, valamint utána az ottani rajongóim
üzenete és jókívánságai. Ez mindegyiknél ugyan így volt, én meg csak próbáltam
tartani magam, nem akartam elbőgni magam. A végén mind egy-egy üzenetet
mondanak, majd még egyszer boldog szülinapot kívánnak.
-
Srácok, ez annyira…nem is tudok megszólalni.
Nagyon aranyos! Köszönöm szépen. – pislogtam és mindenkit átöleltem.
Később ismét a kocsiban ültem, a
szüleimhez és a testvéreimhez indultam ünnepelni. Amint kiszállni készültem a
házunk előtt, megrezzent a telefonom és egyszerre három üzenetet is kaptam. Az
első Jane-től jött
"Nagyon boldog
szülinapot kívánok! Remélem már megkaptad az ajándékot.;) "
Aztán Alex
is írt, na meg persze Eric.
/Eric/
Az étterem asztalánál ülve a
telefonunkon pötyögtünk SMS-t Molly szülinapjára. Már mind végeztünk az
ebéddel, szóval miután befejeztem az üzenet elküldését, felnéztem. Alex és Edin
kérdőn nézett felém, majd alig láthatóan megrántottam a vállam.
-
Elsétálunk a Tower-híd felé? – előzött meg ezzel
Jane, mert pont azt akartam kérdezni, mi is legyen. Én azonnal bólintottam.
-
Szerintem arra még elsétálunk, aztán megkeressük
Tomast és egyeztetünk a hangpróbáról és táncpróbáról. – magyarázta inkább Jane
felé Alex, Edin pedig bólogatott.
-
Ahogy gondoljátok. – mosolyodott el a mellettem
ülő lány, aztán már állt is fel az asztaltól.
Lassan kisétáltunk a barátságos
kis étteremből, egyenesen a napsütésbe, ugyanis idő közben szikrázó nyári idő
lett. Átmentünk az t túloldalára, aztán már csak pár méter választott el a
hídtól. Tényleg csodálatos kilátás nyílt a folyóra, a híd tetejéről. Olyan
szabadságot és határtalan boldogságot éreztem ott fent, ugyanakkor kicsit
féltem is. Jane mint mindig most is előkapta a fényképezőgépét (elárulom az
étteremben, a rádió épületében és még tegnap a repülőn is készített képeket).
Pár közös kép után a tájat kezdte fotózni.
A fiúk felénk fordultak és ekkor Jane el is tette a gépét.
A fiúk felénk fordultak és ekkor Jane el is tette a gépét.
-
Mi megyünk, nekünk még gyakorolni kell. Most jó
Ericnek, mert ez alakalommal neki nem muszáj táncolnia. – vigyorgott Edin
megjátszott sértődöttséggel felém.
Jane felnevetett, aztán lekísértük
a fiúkat. Valahogy egyszerűbb volt lefelé menni, mint felfelé, bár olykor
megszédültem. Kicsit megörültem, mikor ismét talajt éreztem a lábam alatt, de
bármikor visszamennék. Fogtunk nekik egy taxit és elmondták a hotel nevét, ahol
megszálltunk, azaz ők megszálltak. Eltűntek az utolsó kanyarban, mi pedig itt
maradtunk a híd melletti kis utcában. Én belenyúltam a zsebembe és mosolyogva
vettem ki az együtt vett napszemüveget, amit aztán rögtön fel is tettem. Jane
követte a mozdulatokat a szemével, majd gondolt egyet és ő is a táskájában
kutatott. Majd ő is előrántotta a saját szemüvegét, amit én választottam neki.
Összenevettünk, én pedig közben végignéztem rajta. Rövid fekete nadrágban volt,
egy fehér áttetsző felső alatt egy lila trikót viselt és a lila keretes
napszemüveg teljesen beleillett az összeállításba. Majd megindultunk London
utcáinak. Egészen este hatig sétáltunk a főváros főutcáin, meg nézve néhány
boltot.
-
Hogy érzed magad itt Londonban? – méregetett,
miközben egy kirakatot nézegettünk. Az ég lassan szürkülni kezdett, a nap egyre
lejjebb ereszkedett.
-
Nagyon szép, nagyon tetszik és kedvesek az
emberel, legalábbis akikkel találkoztam. Nekem nagyon tetszik. – vigyorogtam,
aztán el is haladtunk a kirakat mellől.
-
Igyekeztem kicsit körbevezetni téged, mint ahogy
te tetted Stockholmban a találkozásunkkor. – magyarázta nézelődés közben, én
pedig őt figyeltem.
-
Ha már itt tartunk, neked mi volt a véleményed
Stockholmról? – futott át hirtelen az agyamon, aztán ő is felém kapta a fejét
mosolyogva.
-
Csodálatos, ugyanúgy kedves emberekkel,
szerintem kedvesebbek, mint itt. Nagyon szívesen visszamegyek! Imádom. –
hadarta egy levegővel.
Hirtelen a fagyizó mellett
elhaladva, megláttam két embert kijönni kezében egy-egy shake-kel. A nyál
összefutott a számban, meg amúgy is kezdtem szomjas lenni, szóval habozás
nélkül rákérdeztem.
-
Mit szólnál egy shake-hez? – megfordult és mikor
visszafordult az arcában a hajával bólintott egyet.
Az utunk azonnal befelé vezetett
és én kértem egy banános, ő pedig egy epres shake-et. pár perc várakozás után a
kezünkben is foghattuk a gyümölcsös csodákat és a szívószállal bele kóstoltunk.
Szörnyen finom volt, de mindkettőnknek meg kellett ízlelnie a másikét is, így
megkínáltuk egymást.
Amikor visszaértünk Jane-ékhez,
váltottunk pár szót az anyukájával, hogy is sikerült a mai nap. Majd felmentünk,
de nekem eszembe jutott, hogy még nem is láttam Jane szobáját és ezt szóvá is
tettem.
-
Tudod mit nem láttam még Londonból? – fürkésztem
visszafojtott nevetéssel a barna haj lányt.
-
Mit? – mosolygott halványan, el sem tudta
képzelni miről beszélek.
-
Hát a szobád! Had nézzem meg. – kezdtem
megjátszva nyafogni.
Erre ő elröhögte magát és azonnal
a szobája felé vette az irányt. Megállt az ajtóban és kitárta előttem.
-
Fáradj be!
Belestem, hogy nem esz-e meg
semmi, majd beléptem a szobába. A színe nagyon szép volt, ilyen halvány
narancssárga, ha hasonlítani kellene valamihez, akkor mindenképp a barackhoz.
Jobb oldalon az ablak mellett volt az ágya, hófehér huzattal. Szinte mellette
az ablak előtt egy íróasztal, felette pedig rengeteg kép lógott egy színes
madzagról. Odaléptem és megnézegettem őket, ezek saját készítésű képek voltak.
Tudom, hogy imád fotózni, egytől egyig mind gyönyörű.
-
Nagyon szépek ezek a képek, elképzelhető, hogy a
maiak is felkerülnek? – kérdeztem hátrafordulva, miközben a polcokhoz léptem és
arra is körbenéztem.
-
El. Gyere nézzük meg őket. – ajánlotta fel.
Leültünk az ágyára és megnéztük a
képeket, néhány borzalmas fej után jókat nevettünk. Jane letette a gépet az
asztal szélére, az ajtóban pedig megjelent az öccse.
-
Rajta vannak a Svédországi képeid is? – bökött a
fényképező felé.
-
Igen.
-
Akkor had nézzem meg! – sietett felénk Brian.
-
Most nem öcsi. – vigyorgott Jane és felemelte a
gépet az öccse elől.
-
Ez nem ér!! – kiabálta majd egy ötlet folytán
felém fordult normális hangerővel – Mindig ő az erősebb, de most segíthetnél
nekem. Csikizzük meg, addig elveszem a fényképezőt.
Jane re néztem, miközben
gondolkoztam. Hirtelen elvigyorodtam és bólintottam, aztán már mindketten a
lány felé közelítettünk. Ő is nevetett, de próbált védekezni a támadásunk elől.
Sajnos elég csikladósnak tűnt, de mivel én is az vagyok egy darabig ezzel
elvoltunk. Jane kérte, hogy hagyjuk abba, de nekünk már eszünk ágában sem volt.
Kisgyereknek éreztem magam, nagyon élveztem. Egyszer csak Brian felpattant és
kezében a fényképezővel kirohant. Miután egy "ellenséggel" kevesebb
lett, már könnyebben visszavágott. Mivel engem is már nagyon csiklandozott
befejeztem és ő is abba hagyta.
Szapora lélegzetvétellel bámultunk egymásra az összegyűrt takaró tetején. Csak
néztem a gyönyörű kékes szempárba. A szívem kezdett hevesen dobogni, mint már
rég nem. Az arcom egyre közelebb éreztem az övéhez, végül már a homlokunk is
összeért. Pislogtam egyet, majd lassan az ajkához érintettem a sajátom. Ha
lehetséges, a szívem még gyorsabban vert, a boldogság meg átjárt, mert Jane nem
húzódott el.
/Jane/
Kellemes érzés járt át, amíg Eric
és én csókban forrottunk össze. Lassan az arcomra emelte a kezét, így
végigsimítva azt. Csodálkozom magamon, mert viszonoztam ezt a csókot, nem
húzódtam el. A szívem hevesen jelzett, az fejemben pedig minden
összezavarodott. Végül lassan elhúzódtunk egymástól. Én a falnak dőlve bámultam
a plafont, ő pedig a karján támaszkodott és engem fürkészett a mélybarna
szemeivel.
Egyszer csak visszafutott az öcsém és a kezembe nyomta a gépet, majd vigyorogva közölte:
Egyszer csak visszafutott az öcsém és a kezembe nyomta a gépet, majd vigyorogva közölte:
-
Nagyon szép képek. Nem tudom miért nem mutattad
meg.
-
Gondoltam kicsit később rákötöm a tv-re és akkor
mind megnézzük. – vigyorodtam el és összekócoltam a haját.
-
Értem, hát már mindegy. – vihogott és elindult a
szobájába – Eric jössz játszani?
-
Köszi Brian, de most nem. – rázta meg a fejét
kedvesen.
Ezután beállt egy kis csend, de
nem éreztem kínosnak, sokkal inkább a gondolatainkba merültünk. Vacsora után
mindketten a saját szobánkba mentünk. Becsuktam magam mögött az ajtót és pislogva
nekidőltem a falnak. Mit műveltünk?
Sziiiiiiiiiiiiia! Úristeeeeeeeeeeen :DDD Végreeeeeee :D Tényleg nagyon beletrafáltam :D
VálaszTörlésNagyon aranyos volt a srácoktól ahogy felköszöntőték Molly...szép gesztus volt :D
Tévedek ha azt mondom Alexét direkt hagyták kettesbe őket? :D Mindegy az a lényeg,hogy nagyon jól jött ki :D úristen vigyorgok mint valami idióta :D már nem is tudom mióta várok erre..és most végre történt valami..de sajnos úgy érzem,hogy ez nem lesz könnyű ...ugyan is ott van Colin és akármennyire is nem bírom nem szép dolog vele szórakozni...és tuti Jane ezért valami szinten okolni fogja magát...csak ne legyen igazam :/ nem igazán értem mért nem beszélték meg...de nem tudják sokáig halasztani..és remélem nem is fogják :D
Most még jobban várom mint eddig..és ha kell megkeresek azokat a fránya lusta olvasókat...mivel most szükségem van rájuk,hogy hamar olvashassam :D
Na abba hagyom a dumálást :D Imádtam...nagyon ...szerintem észre vetted és bocsi a chatas kirohanásomért :$
Puszillak ♥
Szia! Tudom hogy régen írtam, és ezt sajnálom is.
VálaszTörlésJaaj de aranyosak volt Molly amikor megnézte a videót!
Végre megtörtént az első csókjuk! :) Remélem hamar összejönnek már! De előtte szakítson már avval az idiótával és beszéljék meg Eric-kel hogy most hányadán is állnak. Már előre várom a részt!
Puszi
Szia :D
VálaszTörlésÉn annyira imádom Mollyt :D Az igazi szülinapján percenként frissítettem a gépet, és visítoztam mikor felkerült az a kép, amin Eric is rajta van... ne akard megtudni mit műveltem, amikor az esti fellépésén megjelent Saade és még puszit is küldött neki.. anyám.. befejeztem ez nem az a show bocsi :D Szóval nagyon aranyos ötlet volt ez az üzenet :D
Eric -.-" Csak a szobáját nem láttad mi? Annyira pasi... (de nagyon jót nevettem, csak mint említettem haragszom rá)
Oh.. csiki.. csók oh *-* jelentem vigyorgok.. nagyon örültem neki és kb így képzeltem, ááá nagyon vártam már :D
Hogyan tovább? Tündérmesében hazamegy szakít Colinnal és bolondogan élnek Ericcel.. egy blogban.. sok sok sok bonyodalom lelkiismeret furdalás vívódás még több lopott csók... húú de várom a folytatást :D
Puszi Jenni
@Dórii: Ha tudnád mennyire, gondolatolvasó vagy.:) Bizony szép gesztus volt.:) Azt már sosem tudhatjuk, meg hogy direkt vagy akaratlanul tették, de valószínűleg benne volt Alex keze, ha a sztár nem is tudott róla.:)Hát nem lesz egyszerű a dolog, de túl bonyolult sem.
VálaszTörlésHaha ez vicces, sok sikert hozzá.:D Semmi gond, örülök ha tetszett.:)
@Bibi: Kicsit régen, de örülök hogy már itt vagy.:) Igen megtörtént, a többi meg csak szép sorjában fog következni.
@Jenni: Hát elárulom, én is felpörögtem, mikor megláttam Ericet ott a fellépésén. Annyira örültem neki. Visszatérve köszönöm, igyekeztem minél jobbat kitalálni.
:D Kicsit, de tényleg kíváncsi volt a szobájára.:) Még mindig nem tudom miért, haragszol rá. Szabad megkérdeznem? :)
Tényleg erre gondoltál? :D Jó hallani, hogy vigyorogsz..:)
Hát ezekre nem kellene válaszolnom, mert azzal nem lenne értelme olvasni és elárulnék mindent. Majd meglátod.;)
Köszönöm, hogy írtatok nekem! ♥